A csokoládé eredete
Valószínűleg pontosan soha nem tudhatjuk meg kitől is ered a csokoládé készítés szokása, az azonban bizonyos, hogy már a hatodik századi maják is foglalkoztak kakaócserje ültetvényekkel, s ünnepeik, rituáléik során is fogyasztották a kakaóbab őrleményét, ital formájában. Miután leigázták őket, a kakaóbab fontos adófizető eszközzé vált.
A mexikóiak legendái szerint tollas Istenük, az azték Quetzalcoatl számtalan adománnyal jutalmazta a népet. Megtanította őket a túlélésre; fonalak és vásznak készítésére, s nekik adta az egyik legnagyobb kincset, a csokoládét (melyet talán éppen azért a későbbiekben az istenek eledelének is neveztek). Quetzalcoatl egykor hatalmas király volt, ám ellensége tőrbe csalta. A király, aki istenek leszármazottja volt, keletre hajózott, s ígéretet tett népének, hogy egyszer még visszatér.
Az ígéret azonban szerencsétlenséget hozott; a király helyett spanyol hódítók jelentek meg, akik leigázták az aztékok földjét, s hamarosan felismervén, hogy a csokoládéivás egyfajta tekintélyt jelentett az azték nép körében, Cortés parancsára a spanyolok is elkezdték termelni az értékes kakaóbabot. Bár ez idő tájt a �chocolatl�-nak nevezett italnak az íze még igen kellemetlen volt a chilinek és számos egyéb fűszernek köszönhetően, ez mégsem szabhatott gátat a csokoládé ital arisztokratikus jelenségének gyors ütemű fejlődésének Európa szerte.
