| Horgos | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Rang | községi központ | ||
| Polgármester | Takács József | ||
| Irányítószám | 24410 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
Horgos fekvése
Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság Autonóm Tartomány legészakabb települése; közigazgatásilag Kanizsa községhez tartozik.
Területe egységes kataszteri község, amelyet északról a Magyar Köztársaság, keletről a Tisza folyó, délről Martonos 1-11. és Kispiac kataszteri község, nyugatról pedig Szabadka község határol.
A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van, a tengerszint feletti magassága pedig átlagosan 87 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól elég távol, mintegy 8 kilométerre nyugatra fekszik, jellegzetesen nem folyóparti jellegű. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.
Dobos János mgr
Kultúra
Horgost az 1870-es években községé nyilvánították, ekkor indult meg egy általános fellendülés. A gazdaság fejlődése kulturális téren is éreztette hatását.1868-ban megalakult az első Olvasó kör, majd ezt követte 1873-ban a Polgári Társalgó Kör megalakítása.
1897-ben rendelet születik a horgosi népkönyvtár létrehozásáról.
Horgos nagyon gazdag néprajzi, tárgyi és népi hagyományokban. Erre már a múlt században felfigyeltek a néprajzkutatók. Először Gyulai Pál és Arany László szegedi gyűjtők jártak itt. 1906-ban Batók Béla 10 napon keresztül gyűjtött népdalokat horgoson. Dr. Kiss Lajos 1942 és 1972-ben, mint egy 400 népdalt gyűjtött fel. Ezekből 1974-ben Horgosi népdalok címen 168-at tett közzé.
Horgost a paprika és bor hazájának tekintették. Ebből kifolyólag a gazdasági fellendülés az 1920-as években még jobban éreztette hatását.
Számos egy felvonásos, kisebb-nagyobb színdarab került bemutatásra. Legsikeresebbek a Harang, valamint Molnár Ferenc Józsi című végjátéka miket Reisz Antal rendezett. Ebben az időben számos kultúrkör alakul és virágzik.
A művelődési élet történetében a legkiemelkedőbb a horgosi néptáncok és énekek bemutatása, színpadra állítása és bekapcsolódása a Gyöngyösbokréta mozgalomba, minek horgos az egyik alapító tagja volt. A Gyöngyösbokrétás táncegyüttesben, a Zabos család önzetlen munkájának köszönhetően generációk nőttek fel.
hagyományápoló munkát napjainkban a Bartók Béla Közművelődési egyesület lelkes műkedvelői végzik, mint egy 150 taggal. Az egyesületen belül tevékenykedik a Cibere gyermek tánccsoport, a Ficánka ifjúsági tánccsoport, a Ropogó felnőtt táncegyüttes, a Barka kézműves kör, az Asszonykórus és citera zenekar, valamit a lelkes amatőrökből álló színjátszó kör a Pöttömszínpad.
2007-ben alakult meg a Mistical kultúregyesület, ahol a fiatalok a standard táncok mellett népszerű Hip-Hop-ot illetve Show-táncot is tanulhatnak. Az egyesület közel 60 tagot számlál.
Hagyamány
Nevezetességek
A falu történelmi nemzeti műemlékei (többnyire felújításra szorulnak) és egyéb látnivalói:
- Vaskapu földvár (őskor)
- Kun-halmok (~1200)
- Horgas halászfalu templomromja (román 1230)
- Kis-Horgosi major magtára (gótikus~1750)
- Kárász-kastély (barokk 1795) és angolkertje
- R. k. templom (barokk 1795)
- Nepomuki Szent-János szobor (1815)
- Új-temető (~1840)
- Szelevényi erdő (1857)
- Bagolyvár-rom (1875)
- Zárda-iskola (eklektikus 1897)
- Magyar Ede tervezte kamarási tiszti-üdülő villái (szecessziós 1893-tól) és vasútállomása (szecessziós 1911)
- Reök-major kúriája (szecessziós 19l0)
- Kálvária kert (1912)
- Galambosi csordakút, tájjellegű népi-, és eklektikus stílusú polgári épületek (XIX.század)
- Szelevényi erdészház (~1929) és a puszta védett növény és állatvilága
- új Horgosi csárda (1964)
- pravoszláv templom (1934).
Története
A környék régészeti lelőhelyekben nagyon gazdag, amiről kilenc lelőhely is tanúskodik. Ezek alapján megállapítható, hogy lakott hely volt már a legősibb időkben is. Ezek az ásatások bizonyítják a körösi, vincsai, bodrogkeresztúri, tiszapogári kultúrák jelenlétét. A népvándorlás korában éltek itt kelták, gepidák, szkíták, hunok, avarok, kunok, majd jöttek a magyarok és a szlávok. Jelentőségéről vallanak az ún. földvárak is. Ismert régészeti lelőhelyek Kamarás, Budzsák, Szücs-halom, Kőlapos.
A település létezését már igen korai, XI. századbeli írott források bizonyítják, amelyek a Garam nevű Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven, és gyakran esik szó Szent Péter településről is.
A XIII. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik igen nagy önrendelkezést kaptak IV. Bélától, laza önkormányzati területük határa pedig éppen a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom.
A középkor legjelesebb emléke egy kis templom maradványa és néhány sírlelet a tatárjárás korából a Kishorgosi major közelében. Ez egy önálló település létezésére utal a ma is Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos mint településnév az írott forrásokban 1640. táján tűnik fel ismét. Ekkor kapta ezt a pusztát is egy magyar nemes haszonélvezetre, kiváltságként. Horgos egyébként jelentésében a „horog alakú” vonatkozással lehet kapcsolatos, és elsődlegesen egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten, amely horog alakú lehetett mert Horgas-tónak nevezték.
A törökdúlás idején Horgos a szegedi határ része volt, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták a különböző katonai sáncok birtokába kerülnek.
Jelenkor
Horgos manapság a község egyik helyi központja. Igazgatási szerepet a helyi iroda és a helyi közösség képviselik. A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, művelődési otthona és egyesülete is a Testvériség Művelődési Egyesület. Igen fejlett a kiskereskedelmi hálózata, van áruháza, bútorszalonja, piac- és vásártere is. Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen fontos útvonalak találkozásánál fekszik, a horgosi határátkelőhely pedig egyik legfontosabb összeköttetése Észak-Vajdaságnak Magyarországgal.
Horgos művelődési, néprajzi hagyományai már a múlt században közismertek voltak. A falu embereiről írt Törött szekér címen Mikszáth Kálmán, Csaplár Benedek, Gyulai Pál és Arany László munkatársa pedig betlehemes játékot jegyzett fel. Századunkban, 1906-ban pedig Bartók Béla gyűjtött itt népdalokat Balázs Béla íróval együtt. Ezt a munkát később a zombori származású jeles folklorista, Kiss Lajos is folytatta.
